Jáde, a Távol-Kelet zöld aranya

A jáde már az ókori távol-keleti kultúrákban, a kínaiban, a japánban, a koreaiban és az indiaiban egyaránt nagyra becsült szerepet játszott. Számos használati, vallási és dísztárgyat, valamint ékszert készítettek a féldrágakőből, amelyek a különböző ásatások során kerültek elő. A kínai kultúrában a jóság, a szépség, szerénység, bölcsesség értékeit társítják hozzá, így nem csoda, hogy mindenki valamilyen formában birtokolni szerette volna.

Jád-e vagy nem jáde?

Közel 7000 éve ismerik és használják a jádét. Keménysége miatt kezdetben fegyvereket és szerszámokat készítettek bele, ezt követően terjedt el a használati tárgyak és ékszerek szintjén is. Az ókori Kínában jü-nek nevezték, de általunk ismert neve a spanyol piedra de ijada kifejezésből ered. Ez szabad fordításban lágyékkövet jelent, arra utalván, hogy amulettként használták vesekő ellen, illetve úgy vélték, hogy gyógyító hatással bír a különböző vesebántalmakra.

Csupán 1863 óta bizonyított, hogy kémiai összetétele alapján a jádénak két változata van: az egyik a nefrit, a másik a jádeit. A nefrit kálciumot, magnéziumot és vasat tartalmaz. Színe általában zöld, de van szürkés, kellően magas vastartalom esetén barnás vagy vöröses színű változata. A jádeit szintén számos színárnyalatban megtalálható, ám a nefrittel ellentétben alumíniumban gazdag, és valamivel keményebb. A kettő közül a jádeit a ritkább.

Jáde-mánia a fáraóktól a maorikig

A mianmari (burmai) jádeitet tartják a legjobb minőségűnek a világon, a nagy részét viszont nem itt, hanem Ázsia más államaiba exportálva dolgozzák fel. Érdekes szerepet játszik ezen kívül a jáde az új-zélandi maori kultúrában, ahol a helyi nyelven egyszerűen zöld kőnek nevezik, viszont magas presztízst és nagy értéket tulajdonítanak neki. Például fontos szerződések megkötését jádéból készült ajándékok átadásával pecsételték meg a felek, de készültek belőle olyan használati tárgyak, mint a kések, vadászó- és szúrófegyverek, no meg ékszerek is.

A közép-amerikai maja, azték és olmék eredetű leletek alapján több ősi kultúrában nagyra becsülték a jáde követ. Kisebb mennyiségben Guatemalában és Kanadában szintén megtalálható, főként a csendes-óceáni kőzetlemez határainál. Az ókori Egyiptomban a szeretet, a belső béke és a kiegyensúlyozottság kövének tartották. 

A zöld kő szerepe a kínai kultúrában

A jáde Kínában szinte kultikus népszerűségnek örvend, akár belőle készült ékszerekről, akár más dísz- vagy használati tárgyakról van szó. A mai napig él egy hagyomány, amely szerint a fontosabb életesemények, úgy mint születésnapok, esküvők, évfordulók alkalmából jádéból készült dolgokat ajándékoznak egymásnak az emberek. Ennek a szokásnak az eredete egy legendás történet, amely a Csou-dinasztia uralkodása alatt esett meg. Két rivális királyság vitatkozott egymással tizenöt vár birtoklása felett és az alkudozásban szerepet játszott egy értékes jáde kő is. Az egyik uralkodó a kő megsemmisítésével fenyegetőzött, mire a másik inkább átadta neki az erődöket, mintsem hogy a jádéról lemondjon. Így született az a kínai mondás, amit akkor szoktak használni, amikor valaki épségben visszakap egy kölcsönadott fontos tárgyat a másiktól: „Köszönöm szépen, a drága jáde épségben visszatért.” Ezen kívül még számos más szólásukban is szerepel a jáde.

megnézem >

A gyémántnál is többet ér

A jáde kő már Konfuciusz feljegyzéseiben említésre került, aki az erény szimbólumaként nevezte meg. A kínai császár ékszerei meghatározott színű jádéból kellett, hogy készüljenek, sőt, külön tisztség volt az uralkodói udvarban a jáde tárgyak őrzéséért felelős személy. A Csou-dinasztia korában íródott Szertartások feljegyzései a jádét egyenesen a világ legértékesebb tárgyának tartja. Egy időben még az aranynál és az ezüstnél is nagyobb értéket tulajdonítottak neki, sőt a legjobb minőségű jáde karát ára napjainkban vetekszik a gyémántéval.

A jádefaragók mestersége több mint hatezer évet ölel fel a talált leletek alapján. A technikai eljárásaik közé tartozik a vésés, a csiszolás, a köszörülés és a fúrás. A jádefaragásnak két ágát különböztetik meg Kínában, attól függően, hogy dísz- vagy használati tárgy készül a kőből. Többek között gyűrűk, gombok, pecsétek, ékszerek, szobrok, tartoznak ide. A jádéból alkotott tárgyak felületét sokféle módon kezelik, például polírozzák, viaszozzák, maratják vagy a kívánt színre festik kémiai eljárások segítségével.

A jáde értékét alapvetően a színe és annak intenzitása, a szerkezete, a tisztasága és az átlátszósága alapján határozzák meg. Egyedül a zöld jádén belül hétféle minőséget különböztetnek meg a hozzáértők, amelyeknek színe a mélyzöldtől kezdve a spenót- és almazöldön át egészen a halvány árnyalatokig és foltos mintázatokig terjed. Az apróbb különbségek szinte észrevehetetlenek az avatatlan szemlélők számára. Amíg Európában és Amerikában elsősorban a sötétebb színű jádét kedvelik, addig a Távol-Keleten az egészen halvány, szinte már fehér, világos sárga és rózsaszín tónusú köveket becsülik a legtöbbre.

A holdbéli nyúl és a halotti öltözetek, avagy a jáde és a kínai túlvilághit

A kínai népi vallásban a Jáde császár, Yuhuang a világmindenség ura és a legfelsőbb mennyek lakója, valamint a legtiszteletreméltóbb és leghatalmasabb uralkodó. Ezen kívül a néphagyomány úgy tartja, hogy a Holdon lakik az örök élet elixírjét készítő jáde nyúl. Talán ezért van az, hogy hitük szerint a jáde nem csak a hosszú élet szimbóluma, hanem meg is őrzi az elhunytat, biztosítva a fizikai test halhatatlanságát.

Külön említést érdemelnek ezzel kapcsolatban a jádéból készült halotti öltözetek, amelyeket a Han-dinasztia uralkodása idejében használtak előszeretettel a császári család tagjainak temetésekor. A jádéból különböző lapos síkidomokat vágtak ki, amelyeket többnyire dróttal rögzítettek egymáshoz, melynek anyaga az eltávozott személy státuszától függött. A legmagasabb rangúaknál aranyat, az alájuk tartozóknál ezüstöt, vagy rézdrótot használtak, valamint előfordultak selyemből készült fonallal rögzített halotti ruhák. A ruhák mellett a feltárt sírokban találtak a szemeket fedő, illetve az orrot és a fület lezáró jádéból készült dugókat is.

Mivel az alapanyagok meglehetősen drágák voltak, az uralkodói dinasztiákon kívül csak a leggazdagabb főúri családok engedhették meg maguknak ezt a luxust. Az elkészítésük aprólékos munkát igényelt és sokáig tartott, így egy halotti öltözet elkészítését még az illető életében többnyire elkezdték. Az 1968-ban előkerült két uralkodói öltözeten összesen kb. 2500 jádelapocskát számoltak össze. A sírfosztogatóknak köszönhetően azonban alig néhányat találtak közülük a régészek hiánytalan és ép állapotban. A szerencsésen előkerültek közül  némelyik kínai múzeumokban került kiállításra.

A világ legnagyobb jáde köve

A pekingi császári palotában, vagyis a köznép számára Tiltott Városban tekinthető meg a világ legnagyobb faragott jáde köve. Magassága meghaladja a két métert, tömege pedig több mint öt tonna. A kövön egy mozaikkép látható, amelyen égbe törő hegycsúcsok, buja erdők és a magasból lezúduló vízesések szerepelnek. Valamint az, ahogyan Nagy Jü, a Hszia-dinasztia legendás uralkodójának vezetésével az emberek a meredek hegyoldalban csatornát építenek, hogy megvédjék földjeiket az árvíz pusztító erejétől.

Eltünteti-e a ráncokat a jáde roller?

A nyugati szépségipar az elmúlt években nagyon felkapta a jádét, arcmasszírozó görgőt vagy ismertebb nevén jáde rollert készítenek belőle, habár ez a tárgy a Távol-Keleten már évszázadok óta ismert. Rózsakvarcból is készítenek ilyeneket, amelyek halvány rózsaszín színvilágukkal elsősorban a nőket célozzák meg. Megfelelő használatukkal fokozódik a vér- és a nyirokkeringés, ami egészséges színt biztosít az arcbőrnek, továbbá segíthet az apróbb ráncok elsimításában is. Viszont semmiképp ne várjunk tőle csodákat a mély, régóta meglévő ráncok esetében és emellett természetesen a bőrápolás egyéb tényezőit sem szabad elhanyagolni, úgy mint a tisztítás vagy a hidratálás. A kő hűvös érintése is kellemes, frissítő hatással van a bőrre. Ha ezt az érzést szeretnénk fokozni, használat előtt pár órára akár a hűtőbe is tehetjük az eszközt.