Ametiszt, a kifinomult lila ruhás hölgy

Az ametiszt a kvarcok népes családjába tartozik, azoknak egy kellemes lilás színű és rendkívüli népszerűségnek örvendő változata. Szennyeződésmentes, tiszta kristály állapotában a drágakövek közé soroljuk.

A lila ötven árnyalata

Az ametiszt anyaga a többi kvarchoz hasonlóan szilícium-dioxid, színezetét a vas adja. Szerkezete különleges: prizma vagy piramis alakban épülnek fel hatszögletű kristályai, amelyek sokszorosan összetettek. Általában a kristálycsúcsok rendelkeznek a legélénkebb színnel. A lila legkülönbözőbb árnyalataiban, a halvány ibolyaszíntől kezdve a levendulára és az érett szilvára vagy szőlőre hajazókon keresztül az indigóig és a kékesliláig rengeteg árnyalatban találkozhatunk az ametiszttel, de a sötétebb változatok ritkábban fordulnak elő.

A kristályt hevítve halványul a színe, megsárgul – ezt a változatát megtévesztő módon citrinként is megpróbálják helyenként eladni. Bizonyos esetekben hő hatására zöldes árnyalatot kap, amit praziolitnak neveznek, ennek ellenére a zöld ametiszt egy téves megnevezés. Az is előfordul, hogy a melegítéstől többé-kevésbé elveszti a színét.

Néhány forrás azt tanácsolja, hogy az ametisztet ne tegyük ki rendszeres erős napfénynek, szoláriumnak vagy diszkóbeli UV fénynek sem, mert ettől is megfakulhat a csodás lila színe, viszont viseljük nyugodtan színházba, koncertre és más esti társasági események alkalmából, olyan eleganciát fog nekünk kölcsönözni, mint amilyet Szinyei Merse Pál festményén a művész felesége, a lila ruhás nő képvisel. 

Detox görög módra

Az ametiszt neve görög eredetű, a metiszménosz, azaz részeg szó fosztóképzős alakja, vagyis józant, józanságot jelent. Ez abból a hiedelemből fakad, hogy azt tartották az ibolyaszínű kőről, hogy hordozóját megvédi a részegségtől. Ezért az ametisztből készült talizmánt iszákosság ellen hordták maguknál, némelyek pedig kifejezetten ebből faragott kupákból itták emiatt a bort. Sőt, abban is hittek, hogy megvéd a mérgektől és a rontásoktól, ami azért az ókorban nem ért fel egy életbiztosítással. Ezen kívül az értelem és a tiszta gondolatok képzetét társították hozzá.

Papok, királyok és előkelők ékszere

Állítólag Leonardo da Vincitől származik az a mondás, hogy “Az ametiszt elűzi a gonoszt és élesíti az elmét” – mert volna mást mondani a polihisztor, ha egy kis apanázsra pályázott a művészetpártoló, pénzzel kitömött uraknál. De nem csak a világiak és a köznép köreiben, hanem az ókeresztény egyházban is hittek az ametiszt józanító tulajdonságában, no meg szerették a pompát, a csillogást és a gazdagságot is, ezért a a püspöki jelvények közé került az ametisztgyűrű, mint az emelkedett lélek szimbóluma.

A buddhista vallás ugyancsak misztikus, gyógyító erőket tulajdonít az ametisztnek, hitük szerint ez a fejtetőnél elhelyezkedő koronacsakra szent köve, ezért imafüzéreket készítenek belőle. Rajtuk kívül az egyiptomiak is nagy becsben tartották, ékszerként és díszítő elemként egyaránt alkalmazták.

A középkori Európában egyenesen királyi jelképpé nyilvánították, ametiszttel díszítették többek között az angol és a spanyol királyi ékszereket is. Vagy megemlíthetjük még az orosz Nagy Katalin cárnőt is, akinek a kedvenc ékszerei ametisztből készültek.

megnézem >

Hol találkozhatunk ametiszttel – a bányán kívül?

Aki ametisztet szeretne találni természetes környezetében, az többnyire telérekben, kőzeterekben vagy úgynevezett ametisztmandulákban keresse, no meg egy csákány sem árt hozzá. Ilyen lelőhelyekből sok található Észak- és Dél-Amerikában, Szibériában, Afrika egyes területein, legnagyobb kitermelője Brazília. Magyarországon Gyöngyösoroszi és Telkibánya környékén fordul elő.

Az egyetlen kereskedelmi céllal működő ametisztbánya napjainkban az USA-beli Arizona államban működik és az ott fellelhető ásvány jellegzetesen bordós-lila színéről ismerhető meg. A lelőhelyet már minden bizonnyal az őslakos indiánok is ismerték, mert a környéken találtak néhány ametiszt nyílhegyet.

Vannak egészen nagy üregek, amelyek belsejében felépülnek a kristálytömbök, méretük akár több méteres is lehet, súlyuk pedig akár tonnányira is rúghat. Vagy vannak még tenyérnyi méretű, kisebb geodák is, amelyeket kettéhasítva a félgömböket többnyire otthoni, dekorációs célokra használják, de optikai tuningot jelentenek az ásványbörzéken és a rock boltokban is. Mivel viszonylag gyakori és sok van belőle, nem olyan elérhetetlen áron kerül forgalomba, mint a ritka drágakövek, részben ennek is köszönheti elterjedtségét világszerte.

Mivel ne keverjük össze az ametisztet vásárláskor?

• Lepidolit vagy lilalit: lilás-rózsaszínes szilikátásvány, amely a lítiumtól kapja csodás színét, szőlő-agátnak is szokták nevezni fürtszerű kinézete miatt
• Ametrin: az ametiszt és a citrin szó összeolvasztásából jött létre a megnevezése, mivel a két ásvány ritka találkozásából ered, amikor a kétszínű kvarckristályon belül az anyag mind a két verziója megtalálható; egy nagyon különleges és ritka ásvány, az egyetlen ismert lelőhelye a világon Bolíviában van
• A lilás színű korund nevű ásványt is megpróbálják időnként ametisztként eladni.

“Lila dalra kelt egy nyakkendő”

Mivel az ametisztnek már a középkor óta jelentős a rajongótábora és a renoméja, számos művészt és tollforgatót megihletett külföldön és hazánkban egyaránt. Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád verseiben például átlag feletti gyakorisággal fordul elő az ametiszt. Mindkét költőben közös, hogy szerettek “láttató” módon, akár szinesztéziát alkalmazva rengeteg képet, hangot, illatot, színt és érzést beleírni a verseikbe, amitől rendkívül érzékletesnek tartják őket. 

“Fenséggel gyúl ki Jupiter, / Míg jobbról bájjal tűzi fel / Ametiszt-fátyolát Nyugatnak / Vénusz, az éteri hetéra…”(Tóth Árpád)

 

“És a szemed zöld volt, de szürke is, / Akár az április / És ametisztfény lobbant rajta át, / Ha csókoltam a szád.”(Kosztolányi Dezső)

Az írók is előszeretettel emelték be képi eszköztárukba az ametisztet, Mikszáth Kálmántól Jókai Móron és James Joyce-on át J.R.R. Tolkien műveiben is rendre megjelenik, de a legjobb idézetet vele kapcsolatban L. M. Montgomery egyik Anne Shirley-ről szóló könyvében olvastam, amely így szólt:

“Mit gondol, az ametiszt nem a jó ibolyák lelke?

Az írók és költők mellett ne felejtsük ki a művészet zenei ágát sem, ugyanis több zenekar viseli világszerte az Amethyst nevet, a leghíresebb közülük talán egy costa ricai származású szimfonikus metált játszó banda, azonban magyar rockzenekart is találhatunk ezen a néven. Ezek után nem csoda, hogy női keresztnévként is anyakönyvezhető.