Steampunk: elegánsan gőzgépes

Steampunk? De mi köze a gőznek a punkhoz?

“Fogaskerekek, sziszegő sárgaréz-gőzgépek, vonatok, léghajók, robotok, őrült szerkezetek, furcsa találmányok, ködborította iparvárosok, csinos, fűzős lányok és komor, cilinderes úriemberek…”
Az idézet és asszociáció csokor a Pokoli ​teremtmények, ördögi szerkezetek c. steampunk novellagyűjtemény bevezetőjéből származik. A leírás igen megkapó, a steampunk fogalma azonban ennél sokkal többet takar: egy önállóvá fejlődött művészeti ágat, egy külön szubkultúrát és stílust, legnagyobb hívei szerint pedig egy életérzést fejez ki.

Mi a steampunk eredete?

Egy rosszmájú vicc szerint a steampunk akkor jött létre, mikor a gótok a fekete szín mellett felfedezték a barnát. Azért nem csak erről van szó. A stílus közvetlen előzménye a cyberpunk volt, amely az 1980-as években bukkant fel. Témái a nem túl távoli jövőben játszódó sci-fik és alternatív valóságok, vagy az úgynevezett disztópiák, amelyek szerint az emberiség fejlődése nem éppen a legjobb irányba halad. Ezekben a művekben általában valamilyen drasztikus negatív változás, természeti vagy társadalmi katasztrófa következik be, valamint szembeállítják a szárnyaló technikai fejlődést – erre utal a cyber szó – a társadalom elidegenedésével és a természet pusztulásával. A szóösszetétel másik felét alkotó punk pedig az ez ellen történő lázadást közvetíti. Kiváló példa rá a Philip K. Dick kultikus regényéből készült Szárnyas fejvadász című film, vagy a Robotzsaru részek.

A stílus előzményei közt találjuk továbbá az irodalomban Jules Verne és H.G. Wells korukat jóval meghaladó regényeit. Ezek a törtnetek szintén a jövőben játszódnak, azonban egy pozitívabb kimenetelű technikai fejlődést mutatnak be. A magyarok alkotások közül Jókai Mór: A jövő század regénye című műve volt úttörő a témában.

“Értem, hogy gőzgép, de mi hajtja?”

A steampunk, vagy magyarul gőzpunk irányzat egyik legfontosabb megkülönböztetőjegye – amely elválasztja például a cyberpunktól – hogy világa a viktoriánus korból, azaz a 19. századi Anglia életéből merít. Ez az időszak volt az ország egyik fénykora, nevét pedig Viktória királynő uralkodásáról kapta. Ekkor vett igazán lendületet az ipari forradalom és a brit gyarmatosítás, továbbá számos technikai újítás és találmány látott napvilágot. A viktoriánus kor alapelvei és értékei a hagyománytisztelet és a pragmatizmus, amelyek kiegészültek a tudásvággyal és azzal a rendíthetetlen optimizmussal, hogy az ember a természet minden erejét a saját szolgálatába tudja állítani. A gyarmatosítók pedig ezt az életszemléletet vitték magukkal mindenhová világszerte. A steampunk erre a korra bizonyos nosztalgiával tekint, sőt, túl is romantizálja, vagy legalább is újraértelmezi azt.

Maga a steampunk kifejezés Kevin Wayne Jeter író agyából pattant ki 1987-ben. Már az elnevezését illetően is viták merülnek fel: tágabb értelemben véve a kortárs neoviktoriánus műveket tekintik steampunknak, szűkebb értelemben viszont csak az számít annak, amelyben gőzzel működő tárgyak és – időnként a valóságtól merőben elrugaszkodott – találmányok szerepelnek. Nevezik továbbá viktoriánus sci-finek és indusztriális vagy gázlámpás fantasy-nak is.

Számos alfaja és vadhajtása létezik, az előbbihez tartozik például a historikus vagy történelmi steampunk. Ez az alfaj egy olyan alternatív valóságra épül, ahol nem létezik vagy nem terjedt el az elektromosság és ennek megfelelően a legtöbbet használt energiaforrás a gőz. A steampunk fantasy kategóriájában ezzel szemben a kor jellemzőihez nem kapcsolódik semmilyen tudományos-fantasztikus vonulat, azok csupán a háttértörténet díszletéül szolgálnak.

A steampunk vadhajtásai közt versenyez az amerikai vadnyugati westernnel kombinált steampunk, amelyet egyesek csak cowpunknak titulálnak  -lásd A Vadiúj vadnyugat c. filmet. Ken Liu író a steampunk egyik ázsiai vonulatát pedig silkpunknak keresztelte, és az ő definiálása szerint “a sci-fi és a fantasy elemei a klasszikus kelet-ázsiai antikvitásból inspirálódnak benne”. Ezekben a művekben jellemzően megjelenő anyagok a bambusz, a papír, a selyem, a tollak és a korall.

megnézem >

Miért olyan népszerű a steampunk?

A tematika egyfajta tiltakozás is a tömeggyártott, műanyag termékek ellen. Egy-egy különleges, minőségi tárgy elkészítése nem csak fantáziát, de alapanyagot, aprólékos munkát és időt is igényel.  Eredményül biztos hogy olyan kisszériás vagy egyedi darabok születnek, amelyek nem sűrűn jönnek szembe a tulajdonossal az utcán, legyen szó ékszerről, ruháról vagy akár használati tárgyról.

Így aztán elmúlt évtizedekben felvirágzott a steampunk lakberendezés és divat, steampunk zenék születtek, valamint steampunk vendéglátóhelyek bukkantak fel, mint a Krak’n town Budapesten. De találunk steampunk játékokat is, mint az Arcanum, akár asztali, akár PC verziót keresünk. Természetesen jelen van, volt, és lesz a steampunk irodalom, film- és képzőművészet is. A lendület egész szubkultúrát hozott létre, saját klubokkal, boltokkal és eseményekkel.

Egy sajátos irányzatot képez a steampunk képzőművészeten belül a modern tárgyak – pl. mobiltelefon, számítógép tartozékok, laptopok – “steampunkosítása”. Ez tulajdonképpen a tárgyak archaikussá tétele különféle fogaskerekekkel, csavarokkal és más mechanikus alkatrészekkel, fém csövekkel, valamint óarany és réz színek használatával. A neoviktoriánus stíluselemek időnként szecessziós, vintage és eklektikus jellemzőkkel egészülnek ki, egy egészen különleges és magával ragadó látványvilágot hozva létre.

Magyar nemzeti steampunkot!

A steampunk Észak-Amerikában és Európában bír a legtöbb követővel, de bőven akadnak szerelmesei Japánban is. Rendszeresek a con-ok, ahol a stílus kedvelői közszemlére tehetik egyedi ruháikat és kiegészítőiket, meríthetnek ötletet másoktól, és hasonszőrűekkel egy közegben mozoghatnak. Anakronisztikus öltönyben, repülős szemüvegben és cilinderben, netán légikalóznak maszkírozva.

“Miközben a steampunkosok kik is? Őrült szerzetek, akik túl komolyan veszik a zsebórák világát? Most mi lesz, agresszívan megmondják, mennyi az idő?

Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek

Magyarország legismertebb steampunk közössége a Hungarian Steampunk Community. De muszáj a hazai neves steampunk képviselők közül kiemelnünk Vörös Zolit, aki történetesen a Merch Hunter egyik alkotója és a Coolgear Steampunk vállalkozás atyja, és közel tíz éve fáradhatatlan lelkesedéssel készíti szebbnél-szebb ékszereit és tárgyait – többek között a fent emlegetett steampunkosítások jegyében steampunk laptopot, pendrive-ot is láttunk már felbukkani az instáján.

megnézem >

A steampunk hódító útja a kortárs irodalomban

A korábban említett előfutár regények (Verne, H.G. Wells, Jókai) mellett napjainkban is virágzik a steampunk irodalom. Ha friss olvasnivalóra vágysz, az alábbiakkal érdemes próbát tenned:

• Scott Westerfeld: Leviatán trilógiája egy alternatív történelmi regényfolyam, mely 1914-ben kezdődik az Osztrák-Magyar Monarchiában Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolásával. Technológiai és társadalmi hátterében azonban teljesen eltér a valóságtól.
• Gail Carriger: Napernyő protektorátus sorozata ugyan a viktoriánus Angliában játszódik, a történet azonban kiegészül vámpírokkal, vérfarkasokkal és más természetfeletti lényekkel.
• China Miéville-nek az elképzelt Új-Crobuzonban játszódó történeteiben a poszt-apokaliptikus háttér előtt emberek, mutánsok és idegen kultúrák egyaránt szerepet kapnak.
• Marissa Meyer: Holdbéli-krónikák sorozata tekinthető akár “gőzpunk tündérmesének” is. Minden rész főszereplője egy ismert mesehőst személyesít meg egy fejlett űrtechnológiával megfűszerezett jövőbeli környezetben. Cinder (a.k.a. Hamupipőke) például egy félig kiborg, ügyeskezű műszerész leányzót alakít valahol a Távol-Keleten.
• Ian McDonald: Síkvándor című könyve a téridő utazást is behozza a képbe, egyik fő helyszíne pedig az Örökkévaló nevezetű léghajó.
• Philip Reeve: Ragadozó városok c. könyvsorozat figyelemre méltó voltát jelzi az is, hogy első részét nemrég Peter Jackson vitte igen látványosan filmvászonra.

Magyar steampunk irodalomból sem kell azonban hiányt szenvednünk. Aki el szeretne merülni ebben a világban, azoknak ajánljuk Vivien Holloway: Winie Langton történeteit, Szilágyi Zoltán regényeit, vagy Pintér Bence és Máté: A szivarhajó utolsó útja című könyvét.