Fantasy, képzeletből biznisz

Fantasy, az üveghegyen és a klasszikusokon is túl

Ha közvélemény kutatást tartanánk arról, kinek mi jut eszébe a fantasy kapcsán, jó eséllyel a megkérdezettek nagy hányada az alábbiak valamelyikét vágná rá a kérdésre: Gyűrűk ura, Trónok harca és Harry Potter. Kétségtelen, hogy az említett művek nagy szerepet játszottak a fantasy mai népszerűségében, de tekintsünk most ennél mélyebbre. A színfalak mögött ugyanis megannyi külön világ rejtőzik, amelyek valamilyen módon mind ebbe az univerzumba tartoznak.

Hogyan született a fantasy?

A szó maga nem meglepő módon az angol fantázia kifejezésből származik. Az irodalomtudósok ide sorolnak nagyjából minden történetet, amely olyan mágikus elemekkel operál, amelyek az ismert világunk fizikai törvényei szerint lehetetlenek lennének. Akkor az ó- és középkori mítoszok vagy vallások is fantasy-nak számítanak? – kérdezhetnénk. Hiszen hemzsegnek bennük az istenek és más természetfeletti lények. Bizonyos, hogy ezekre mind az előzményeként tekinthetünk és sokat merítettek belőlük a szerzők. Azonban a modern fantasy, mint irodalmi műfaj kezdeteit a 19. század közepére teszik.

“Itt sárkányok élnek”

Mi hívta életre a fantasy-t és tette napjaink egyik legkedveltebb műfajává? Az ember, amióta csak lemászott a fáról, igyekszik magyarázatot találni a világ működésére és az őt körülvevő folyamatokra. Azokat a réseket pedig, amelyeket nem tudott ésszerűséggel kitömködni, benépesítette manókkal, koboldokkal, óriásokkal, tündérekkel, boszorkányokkal és vérszomjas fenevadakkal. A régi térképkészítők nem átalloták a fenti sárkányos jelmondatot rávésni azon ismeretlen területekre, ahol fogalmuk sem volt, mi található. Ez így azért mégiscsak kevésbé kínos, mint bevallani, hogy igazából soha senki nem jutott el oda, a megbízott felfedező pedig az útiköltség egy részét zsebre vágta.

megnézem >

Szóval a 19. századra az ember szép lassan felfedezett szinte minden talpalatnyi szárazföldet a bolygón, így “kihaltak” a sárkányok is, vagy legalább is lecsökkent az életterük a mesekönyvekre. A tudomány egyre több kérdésre talált logikus magyarázatot, a fejlett világban pedig az általános jólét is növekedésnek indult, hála az ipari forradalmaknak. A világ egyre kevésbé tűnt mágikusnak. Egyfelől ebben a valóságból való kiábrándulásban gyökeredzik két neves irodalmi műfaj, a romantika és a mágikus realizmus – egyúttal pedig a fantasy – előzménye. Másfelől a tudomány segítségével egyre több olyan dolog vált lehetségessé és elérhetővé, ami továbblendítette a képzeletet a jövőről, és az emberiség  fejlődéséről. Az évek során egyre-másra jöttek létre a fantasy új ágai, a folyamat pedig ma is tart.

Minden sarkon unikornis? 

Számos vita folyt már arról, hogy a fantasy valódi szépirodalmi műfajnak számít-e vagy csak afféle komolytalan, gyerekeknek való mese habbal? A mérleg az előbbi javára billent el, és ma már nem vonják kétségbe önálló voltát és létjogosultságát. Mindazonáltal azt is meg kell említenünk, hogy sajnos Dunát lehet rekeszteni azokkal a nem kimondottan színvonalas művekkel, amik pusztán a szerepjátékos fórumok bevett kliséire szorítkozva a műfaj felhígulásához vezettek. Ezekben a sztorikban a cselekmény túl kiszámítható, a karakterek hozzák a lovagkorból örökölt bátor harcos vs. gonosz ellenség és a megmentésre szoruló bugyuta hősnő kliséit. A jellemábrázolás túl fekete-fehér, és bármilyen problémát meg lehet oldani egy kis varázslattal és/vagy egy kalapból előrántott mágikus lénnyel. Ezért aztán nem feltétlen egyszerű az olvasó dolga, ha igazi kincsekre akar bukkanni a fantasy könyvek labirintusában.

megnézem >

Ha alaposabban megnézzük a cikk elején említett nagybetűs Műveket, akkor észrevehetjük a különbséget köztük és a fantasy-ponyva között. Az előbbiek mind összetett, akár több szálon futó, fordulatos cselekménnyel rendelkeznek, a szereplőik valószerűbbek, nem sablonosak, képesek a változásra és a karakterfejlődésre, a háttér pedig olyannyira kidolgozott, hogy azt már világteremtésnek nevezzük. Fontos, hogy egy jó fantasy regény jól felépített és következetes, ezáltal a maga kontextusában hihető legyen, valamint igényes nyelvezettel bírjon, ami sokkal átélhetőbbé teszi az olvasók számára. Természetesen ezekben az elképzelt világokban is szerepel a mágia valamilyen formában, de a történet saját szabályait követve, annak koherens részeként.

Dagobert bácsi uszodája, avagy a fantasy gyár

 Ahogy említettük, keletkeztek fantasy regények és más írások már a 19. század második felében is, de kétségtelen, hogy a műfaj mai népszerűségéhez nagyban hozzájárult a filmipar. A 20. század közepétől kezdve Hollywood remek feldolgozható témákat talált ezekben a történetekben. Előnyük, hogy lehetnek akár viccesek vagy komolyak, de mindenképpen szórakoztatóak. Emellett egy mezei szappanoperához vagy kvízműsorhoz képest jóval több izgalmat és látványt lehet beléjük szuszakolni.

Ezen kívül felfutott a szerep- és társasjáték ipar is: tematikus LARP események, cosplay versenyek és Con-ok szerveződnek világszerte. Az első Fantasy Világtalálkozót (World Fantasy Convention) 1975-ben tartották az Amerikai Egyesült Államokban. De teljes sorozatok, rádió- és videojátékok, rajzfilmek, animék, zenék, sportok és tematikus szórakoztató parkok is a fantasy talaján eresztettek gyökeret. Mindez óhatatlanul visszahatott az irodalomra. Készültek művek például fantasy játékok világának kiegészítésére, vagy nemes egyszerűséggel a rajongók írtak maguknak fan fiction-öket, és maga az irodalmi fantasy is formálódott az olvasói igények, illetve a különféle műfajok kreatív behatásainak hála.

Következő cikkünkben górcső alá vesszük, mennyiféle fantasy létezik, addig is tanulmányozzátok bátran fantasy ékszer kollekciónk különleges és szebbnél-szebb darabjait.